nagy viktor

Mexikóiak, kínaiak vagy amerikaiak szerzik meg az európai mobilcégeket?

A Magyar Telekom anyavállalatának, a Deutsche Telekomnak (DT) az a célja, hogy tovább erősítse pozícióit Európában, részben ezzel indokolhatóak a vállalat korábbi akvizíciói, azokból azonban semmilyen következtetés sem vonható le a Magyar Telekom esetleges kivásárlásával kapcsolatban. Az európai távközlési szektornak drámaian meg kell változnia, a kérdés csupán az, hogy európai, vagy mexikói, kínai és amerikai cégek szereznek pozíciókat a kontinensen, a konszolidációban azonban a Telekom csoport aktívan részt kíván venni, mondta el a Portfolio.hu-nak a barcelonai mobilkiállításon Claudia Nemat, a Deutsche Telekom igazgatóságának tagja.

Közel 80 milliárd forintos profit az OTP-nél

A pénzügyi szervezetek különadója, a tranzakciós illeték, a Gazdasági Versenyhivatal milliárdos büntetése és egy hatalmas ukrán goodwill-leírás ellenére is közel 80 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly az OTP az elemzői várakozások alapján. Ha a korrekciós tételektől eltekintünk, a bank közel 165 milliárd forintos adózott eredményt ért volna el, ilyen magas profitot 2008 óta nem láttunk a banknál. Az OTP március 7-én teszi közzé negyedéves számait.

Te is függő leszel - Így manipulálják az agyadat

Színes cukorkák esnek fentről lefelé, és csak annyi a dolgunk, hogy különböző alakzatokba rendezzük őket. Ami első ránézésre egy egyszerű videójátéknak tűnik, az igazából egy brutális pénzgyártó gépezet: a Magyarországon is népszerű Candy Crush Sagát már több mint 500 milliószor töltötték le, felhasználóinak száma meghaladja a havi 130 milliót, a játék egyes becslések alapján naponta közel 1 millió dollárt hoz a gyártójának, a Kingnek. A cég most tőzsdére megy, ennek kapcsán néztük meg, hogyan teszik függővé a felhasználókat a játékgyártók.

Nem okozott meglepetést a Magyar Telekom

Nagyjából az elemzők várakozásainak megfelelő negyedéves, és a menedzsment terveinek megfelelő egész éves számokat tett közzé a Magyar Telekom. A befektetőket azonban két dolog még ennél is jobban érdekelheti: 1. az eladósodottság tovább emelkedett, ez pedig nem jó hír az osztalékfizetési kilátásokkal kapcsolatban, 2. egy esetleges kivásárlással kapcsolatban fontos információ, hogy az egy részvényre jutó saját tőke már csak 419,5 forint, erre is érdemes figyelniük azoknak, akik arra számítanak, hogy az anyacég aktivizálja magát.

• A várakozásoknak nagyjából megfelelnek a negyedéves számok
• A bevételek elsősorban az energia kiskereskedelem szegmensnek köszönhetően emelkedtek, a hang alapú szolgáltatásokból származó bevételek tovább csökkennek
• Macedóniában továbbra sem látszik fordulat, a kiélezett verseny miatt bevételek a fontosabb szegmensekben tovább esnek
• A negyedévet 6,7 milliárd forintnyi távközlési adó terhelte
• A nettó eladósodottság tovább emelkedett
• A saját tőke részvényenként 419,5 forintra csökkent (nem auditált szám), amennyiben kivásárlásra kerülne sor, ez lehetne a minimális ajánlati ár
• A menedzsment várakozása alapján a bevételek idén legfeljebb 3 százalékkal csökkenhetnek, az EBITDA 3-6 százalékkal csökkenhet, beruházásokra a tavalyihoz hasonlóan közel 87 milliárd forintot költhet a vállalat (spektrumköltés és frekvencia díj aktiválás nélkül)

Néhány nap és bemutatják a legújabb csúcsmobilokat!

Jövő hét hétfőn kezdődik a világ egyik legfontosabb üzleti és technológiai konferenciája, a Barcelonai Mobile World Congress (MWC). Az eseményen több érdekes készüléket, okostelefont, tabletet, phabletet, okosórát is bemutatnak a nagy gyártók, a Samsung, az LG, a Sony, a HTC vagy a Nokia. Az alábbiakban a várható nagy dobásokból szemezgettünk.

Kritikus a helyzet Ukrajnában - Mi lesz az OTP-vel?

Az OTP ukrán leánybankja első ránézésre nem tűnik túl nagynak, a 2008-as események azonban rávilágítottak, hogy mekkora veszteségeket tud okozni az OTP-csoportnak, ha mély válságba kerül az ország. Bár a legrosszabb forgatókönyvekben vázolt helyzet (államcsőd, a hrivnya durva elértéktelenedése, hiperinfláció stb.) még nem állt be, a kijevi események nem sok jót sejtetnek.

"Fel kell számolnunk a roamingdíjakat"

Az Európai Bizottság megbízásából 28 ezer uniós polgár körében végzett felmérés alapján a felhasználók közel fele a másik uniós országba való utazáskor sohasem használná a mobil internetet, csupán tizedük használná ugyanúgy e-mailfiókját, mint otthon, az EU-n belüli utazáskor az emberek több mint negyede egyszerűen kikapcsolja mobiltelefonját, felhasználók milliói pedig telefonhívás helyett az sms-küldést választják. Ez alapján Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke egyszerű következtetést vont le: fel kell számolnunk a roamingdíjakat.

Közel a célhoz a Magyar Telekom

A Deutsche Telekom célja, hogy piacvezető legyen minden olyan kelet- és közép-európai országban, ahol a vállalat már jelen van, jelentették ki a DT vezetői. A cél elérése érdekében nem csak organikusan, hanem akvizíciókon keresztül is nőne a vállalat. Bár nem egyértelmű, hogy a piacvezető szerepet melyik szegmensekben (pl.: mobil/vezetékes hang, mobil/vezetékes szélessávú internet, TV vagy mindegyik?) képzelik el, valószínűleg elsősorban a mobil szolgáltatásokra, és főként Lengyelországra és Romániára gondoltak, ahol van még teendő, Görögországban, Macedóniában vagy Horvátországban nagy a vállalat előnye. De mi a helyzet Magyarországon?

Egyre közelebb a Magyar Telekom felvásárlása?

Sorra veszi meg a Magyar Telekom anyavállalata a leánycégekben még nem nála lévő részvénycsomagokat: a cseh cégben már bevásároltak, a szlovák vállalatnál is elképzelhető a tranzakció és lapértesülések alapján a görög távközlési cégében is növelné részesedését a DT. Egyre többen gondolják úgy, hogy a Magyar Telekom lehet a sorban a következő.

Egy egész várost bedönthet egy vállalat bukása

Nem túl szerencsés, ha egy város túlságosan is függ egy-egy vállalat vagy iparág sikerességétől, jól tudják ezt például Dunaújvárosban is, ahol a város elsőszámú munkaadója, a Dunaferr került nehéz helyzetbe, veszélybe sodorva nem csak az ott dolgozók és családtagjaik jövőjét, de közvetve az ott lakók többségének megélhetését is. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány példát olyan városokról és vállalatokról, amelyek neve és sorsa összeforrt.

Állami megrendeléseken hízik a Rába?

Állami többségi tulajdonnal a háta mögött a Rába sorra nyeri majd az állami megrendeléseket, több ezer buszt gyártanak a hazai piacra, dőlnek a hadiipari megrendelések, a vállalat győri telkein pedig önkormányzati/állami építkezés folyik majd. Sokan erre számítottak, amikor az állam megszerezte a Rába részvényeinek közel 74 százalékát, és valóban jött is a fordulat a vállalatnál. Csak nem úgy. A Rába elsősorban a futómű üzletágra alapozva, új megrendeléseken keresztül, a költségeket szigorú kontroll alatt tartva folyamatosan javította eredményességét, amit a befektetők is megháláltak, az elmúlt egy évben a Rába a hazai tőzsde egyik legjobban teljesítő papírja volt.

Lúzer akarsz maradni, vagy pénzt akarsz keresni?

Drogok, prostitúció, csalás, pénz, pénz, és még több pénz. A mozikban jelenleg is futó, A Wall Street farkasa című film megtörtént eseményen alapul, az 1990-es évek egyik legelképesztőbb tőzsdei csalásának, a Stratton Oakmont brókercég működésének a történetét dolgozza fel. A cég 6 éves működése alatt a legnagyobb, tőzsdén kívüli részvények kereskedésével foglalkozó amerikai brókercég lett, de a csalásra és pénzmosásra épülő üzleti modellje miatt szinte a kezdetektől a nyomozó hatóságok célkeresztjében volt, amelyek le is csaptak a Strattonra. Tanulságos tőzsdei történet.

Így csaphat meg minket az ukrán válság szele

Három főbb csatornán keresztül gyűrűzhetnek be Magyarországra az egyre csak durvuló ukrán belpolitikai és gazdasági válság eseményei, de a Portfolio.hu körképe azt mutatja, hogy ezek közül az energetikai függőség, illetve a közös állampapírpiaci nagytulajdonos esetleges negatív döntése üthet vissza leginkább. Az ukrán válság kapcsán továbbra is inkább a hrivnya (esetleg drasztikus) leértékelésének, mint az államcsőd kialakulásának veszélyéről beszélhetünk. A pénzügyi begyűrűzési csatorna kapcsán fontos azonban tudni, hogy az OTP Bank ukrán leányvállalata felkészült az esetleges leértékelésre és szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében azt is hangsúlyozta a bankcsoport, hogy "elkötelezett az ukrajnai jelenlét mellett."

Elemzésünk főbb megállapításai:

"Nem adjuk fel a céljainkat délibábokért"

Bár a legfrissebb hitelezési számok jól festenek, a magyar bankrendszerben még korai lenne fordulatról beszélni, hiszen elsősorban a Növekedési Hitelprogramnak (NHP) köszönhető a megugrás, a következő negyedévekben inkább stagnálás lehet a jellemző a hazai hitelezésben, véli Szabados Richárd, a CIB Lízing Csoport és a CIB KKV divízió vezetője. A szakember bizakodó az NHP második fordulójával kapcsolatban, de arra figyelmeztet, hogy az elhamarkodott hitelezés sem a program megálmodóinak, sem a bankoknak és főként az ügyfeleknek sem tenne jót hosszú távon, ezért az átgondolt és hosszútávon működő beruházások támogatásában hisz.

Ukrán meglepetés az OTP-nél

Érett már egy nagyobb leírás az ukrán OTP-nél (keleti szomszédunk több problémával is szembesül: orosz-ukrán gázvita, jelentős lejáró államadósság, várható hrivnya-leértékelés, hitelminősítői leminősítések stb.), arra azonban nem számítottunk, hogy az a negyedévben következik be. És az elemzők sem: a 39 milliárdos várakozáshoz képest a bank csak 11 milliárd forintos profitot szállított, ekkora eltérés nem sűrűn fordul elő adózott eredmény soron. A 37 milliárd forintos ukrán goodwill leírástól eltekintve több pozitívumot is ki lehet emelni a gyorsjelentésből: a késedelmes hitelek aránya 2008 óta most először csökkent, a céltartalék fedezettség új csúcsra emelkedett, a csoportszintű bevételek és a marzsok is emelkedtek.

Pozitívumok:

• a várakozásoknál magasabb bevétel- és (az ukrán leírás hatásától tisztított) profitszámok
• 2008 óta először csökkent a késedelmes hitelek aránya
• a késedelmes hitelportfólió céltartalék fedezettsége új csúcsra emelkedett (80,6%), szinte minden operációban javult a fedezettség
• a hitelportfólió romlásának üteme a legtöbb leánybanknál lassult
• szépen emelkednek a bevételek (kamatbevétel, díj-, jutalékbevétel), a marzsok tovább javultak
• az ukrán leánybank részben a kockázati költségek csökkenése miatt egyre jobban hozzájárul a csoport eredményéhez

• 37 milliárd forintos leírás az ukrán leánybanknál, nem világos, a menedzsment miért nem hívta fel erre a tételre az elemzők/befektetők figyelmét
• Az orosz leánybank profitja a magas céltartalékolás miatt gyakorlatilag eltűnt
• a leánybankok összességében egyre kevésbé járulnak hozzá a csoport eredményéhez

Érdemes holnap az OTP-re figyelni

Tavalyhoz képest valamelyest emelkedő összes bevételről, megugró működési költségekről, mérsékelten emelkedő kockázati költségekről és közel 10 százalékkal csökkenő adózott eredményről számolhat be holnap hajnalban harmadik negyedéves gyorsjelentésében az OTP. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mire érdemes figyelnie a befektetőknek.

Szécsényi: Lemaradt a hazai tőzsde, de jöhet még fordulat

Elsősorban a stabilizációs intézkedések miatt maradt le az elmúlt időszakban a hazai tőzsde, a kormányzati lépésekre pont abban az időszakban került sor, amikor a világ részvénypiacai alapvetően jól teljesítenek és ezen intézkedések tőkepiacot is érintő negatív hatásai nélkül ebből mi is jobban kivehettük volna a részünket, mondta el lapunknak a Budapesti Értéktőzsde alelnöke, Szécsényi Bálint. Az elmúlt időszak magyar gazdaságpolitikai lépései, és természetesen Magyarország leminősítése miatt is sok befektető óvatossá vált a hazai tőzsdei cégekkel kapcsolatban, de a forgalom nem csak nálunk, a régió más országaiban is csökkent. Ebből a szempontból az új kereskedési rendszer, a Xetra bevezetése sem varázsszer, a kiszámítható gazdasági környezet és az ország nemzetközi megítélésének javulása azonban fordulatot hozhat a hazai tőzsdén is.

Ismét vegyes felvágott a Magyar Telekomtól

Lassan már szokásosnak mondható vegyes számokkal örvendeztette meg a befektetőket a Magyar Telekom. Ismét van minek örülni, hiszen a bevételek az európai távközlési vállalatok között ritkaságszámba menő módon szépen emelkednek, az ügyféllemorzsolódás lassul, sőt, a menedzsment még valamelyest javított is az egész éves várakozásán, az öröm azonban nem lehet felhőtlen, hiszen az energia kiskereskedelemben az ügyfélszám növekedése megállt, a leányvállalatoknál tovább élesedik a versenyhelyzet és szigorodik a szabályozás, az eladósodottság pedig tartósan 40 százalék felett ragadt, ez alapján pedig drasztikus osztalékcsökkentés jöhet.

Fontosabb üzenetek:

• Vártnál jobb bevétel de rosszabb profitszámok
• A bevételek szépen híznak, főként a nem core területek (rendszerintegráció/IT, energia kiskereskedelem stb.) húzzák felfelé az árbevételt
• 6,5 milliárd forintnyi különadó terhelte a negyedévet
• A menedzsment optimista, valamelyest javította az egész éves várakozását (EBITDA kisebb mértékben eshet vissza). Az egész éves várakozások konzervatívnak tűnnek, az év végén akár meglepetést is okozhat a társaság
• Az energia kiskereskedelem kezd belassulni, a bevételek még dinamikusan bővülnek, az ügyfélszámban már nincs érdemi növekedés. A fókusz egyre inkább a piaci szegmensen lesz
• Az eladósodottság (42,7%) tovább emelkedett, ez alapján egyre valószínűbb egy drasztikus osztalékcsökkentés (a szabad cash flow csupán 8,9 milliárd forint volt az első 9 hónapban!), akár az is előfordulhat, hogy a társaság egyáltalán nem fizet osztalékot az idei eredmény után (ennek lehetőségéről a Concorde már korábban írt)
• A leányvállalatok lassan stabilizálódnak, a menedzsment azonban a versenyhelyzet és a szabályozás kapcsán kialakuló kedvezőtlen környezetre hívta fel a figyelmet

Kidobhatják a Magyar Telekomot - Most kell megvenni?

Fontos nap lesz a csütörtök a Magyar Telekom szempontjából, a társaság közzéteszi negyedéves számait, és megtudjuk, hogy a vállalat részvényei bent maradnak-e az MSCI Magyarország standard indexben. A másodikkal kapcsolatban a Portfolio.hu markáns véleményt fogalmazott meg, számításaink szerint ugyanis az MTel papírok kiesnek az indexből, az azt követő esetleges árfolyamesés pedig jó beszállási lehetőséget nyújthat a befektetőknek.

Fojtogatja az állam a mobilcégeket

Az állam igyekszik maximalizálni a frekvencia-értékesítésekből származó bevételeit, amit részben azért tehet meg, mert a szolgáltatók a robbanásszerűen bővülő adatforgalom miatt rákényszerülnek a fejlesztésekre. Tegnap Ausztriában zárult le egy frekvencia-tender, ahol elképesztően magas díjat fizettek a szolgáltatók. Úgy tűnik, nem csak Magyarországon feji meg az állam a mobilcégeket.